Elárasztja Európát a Burgonya, De Senkinek Sem Kell
Az európai burgonyaágazat drámai átalakuláson megy keresztül. Míg korábban a szűkös kínálat és a magas árak uralták a piacot, mára a túltermelés és a csökkenő jövedelmezőség vált domináló problémává a szektorban. Ez a helyzet egyre nagyobb feszültséget okoz a termelők között, ami jól mutatja a FruitVeB legfrissebb beszámolója is.
A 2025-ös uniós burgonya átlagár 22%-kal csökkent az előző évhez képest, és már 2024-ben is hasonló tendenciát figyeltek meg. Az EU burgonyatermelése a 2000 és 2023 közötti időszakban közel 40%-kal esett vissza, amit a kedvezőtlen éghajlati viszonyok, a fogyasztás csökkenése és a szigorodó növényvédőszer-szabályozás együttes hatása idézett elő. Mindezidáig a kínálat szűkülése átmenetileg magasabb árakat eredményezett, azonban a kedvezőbb jövedelmezőség gyors területnövekedést generált, amely jelenleg a visszaesést okozza.
Geoffroy d’Evry, a francia UNPT elnöke rávilágított arra, hogy Franciaország 2030-ig várhatóan 40 ezer hektárnyi többletterületre lett volna szüksége, ám ezt a hiányt meglepő módon rövid idő alatt sikerült pótolni. A szakértő szerint Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia éves burgonyaigénye körülbelül 24 millió tonna körüli, míg az idei termés már meghaladta a 27 millió tonnát, ami tiszta példája a túlkínálatnak.
Ezen túlmenően a harmadik országokba irányuló exportlehetőségek is beszűkültek; az amerikai vámintézkedések csökkentették a kereskedelmi aktivitást. Emellett az árfolyammozgások rontották az EU versenyképességét olyan piacon, mint Kína, India vagy Egyiptom, ahol ezek a országok egyre aktívabb szereplőkké váltak.
Lengyelországban is jelentős burgonyakészletek halmozódtak fel. Tomasz Bienkowski, a Lengyel Burgonyaszövetség elnöke elmondta, hogy a raktárak tele vannak, és az őszi esőzések miatt minőségi problémák is felmerültek, különösen a hasábburgonya- és chipsgyártásra szánt alapanyag esetében. Az nyugat-európai termelők néhány esetben a lengyel piacra irányították az exportképes tételeket, amivel a lengyel nagybani piacok áraira is további nyomást gyakoroltak. Az elnök szerint néhány gazdaság már 3 euró/100 kilogramm (1170 forint/100 kilogramm, azaz mindössze 11,7 forint/kg) áron értékesít, ami több nagyobb üzem számára a működés ellehetetlenülését is kockáztatja.
A helyzet enyhítése érdekében Franciaországban olyan platformot indítottak, amely az extrém mennyiségű burgonyát az állati takarmányozásba irányítaná át. Lengyelország esetében viszont a takarmányreceptek módosítására lenne szükség annak érdekében, hogy a burgonya nagyobb arányban felhasználható legyen takarmányozási célokra. Az alkoholgyártásban a burgonya felhasználása korlátozott, mivel a lepárlók olcsóbb alapanyagokra, például kukoricára támaszkodnak, a biogázüzemek esetében pedig a burgonya magas víztartalma okoz problémát.
Nyugat- és Kelet-Európa termelői folyamatosan jelezték, hogy a termőterület csökkentését fontolgatják, mivel szerinte a piac stabilizálásához elengedhetetlen a közös fellépés, és minimum 10%-os területcsökkentés lenne szükséges. Bienkowski figyelmeztetett arra is, hogy a jelenlegi helyzet a vetőburgonya iránti keresletet is negatívan befolyásolhatja, mivel ilyen piaci körülmények között kérdéses, hogy ki vásárol majd vetőgumót a következő szezonra.
