Ősi hal bukkant fel a magyar vizekben: 2 méter hosszú is lehet
A Magyar Haltani Társaság által megszervezett 17. „Év hala” választáson a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) nyerte el a 2026-os címet, a szavazatok 45,2 százalékos arányával. Ezzel megelőzte a szilvaorrú keszeget és a paducot. A győztes hal a tokfélék családjának egy ősi, megjelenésű képviselője, amely hazánkban is előfordul.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) december 31-én zárta le a 2026-os „Év hala” címért folyó szavazást. A november 4-én indult verseny során 2462 szavazat érkezett, három jelölt – a szilvaorrú keszeg, a paduc és a vágótok – közül lehetett választani. A vágótok messze a legtöbb szavazatot kapta, míg a szilvaorrú keszeg 31,2, a paduc pedig 23,6 százalékos eredménnyel zárt.
Ez a halfaj jellegzetessége a rövid, tompa orr és a test oldalán, valamint hátán sorakozó nagy, éles vértpikkelyek, amelyek különösen a fiatal példányoknál tűnnek ki. Nevét e vértek után kapta, amelyek könnyen megsérthetik az ember bőrét. A vágótok tengeri vándorhal, amely korábban csak szaporodás céljából kereste fel a folyókat, ahol ikráit a sóderes mederfenéken szórta szét. A Vaskapu megépítése azonban eltérítette vándorlási útvonalát, ezzel komoly akadályt jelentve a természetes szaporodás számára.
Ez a nagyra növő faj, melynek idősebb példányai akár két méteres hosszúságot is elérhetnek, Magyarországon ritkán fordul elő. Az itt felbukkanó példányok elsősorban telepítésből származnak, míg egyes tengerparti országokban még mindig rendszeresen szerepelnek a halászfogások között. A vágótok – a kecsegével ellentétben – valószínűleg nem rendelkezik önfenntartó állománnyal hazánkban. Védettsége célja a telepített egyedek megtelepedésének elősegítése.
A Magyar Haltani Társaság 2010 óta rendezi meg az „Év hala” választást, amelynek győztesei között eddig olyan fajok szerepeltek, mint a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász és a harcsa. A vágótok győzelme továbbra is elősegíti a halvédelem fontosságának hangsúlyozását Magyarországon.
Címlapkép forrása: Getty Images
