Egyre több termék zsugorodik, miközben az ára marad
A csokoládétól a fogkrémen át a szörpökig egyre több termék kiszerelése csökken úgy, hogy közben az ára nem változik. A jelenséget zsugorinflációnak nevezik. Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint az uniós fogyasztók 74 százaléka már észlelte, hogy kevesebbet kap a pénzéért, uniós szintű szabályozás azonban továbbra sem született.
Nem új keletű jelenség, de a 2022-es inflációs hullám óta terjedt el igazán
A zsugorinfláció nem új keletű, ám a 2022-es inflációs hullám óta érezhetően elterjedtebb. Egy francia szörpgyártó már 2019-ben 750 milliliterről 600 milliliterre csökkentette palackjai űrtartalmát, ami egy fogyasztóvédelmi szervezet számításai szerint literenként több mint 37 százalékos áremelkedést jelentett. Németországban az egyik édességgyártó 100-ról 90 grammra csökkentette a táblás csokoládé tömegét, ami miatt a hamburgi bíróság 2026 májusában a cég ellen ítélt. Egy másik márka szintén 2026-ban dobott piacra 75 grammos kiszerelést a megszokott 100 grammos helyett.
Változatos módszerek, alig észrevehető különbségek
A gyártók meglehetősen változatos módszereket alkalmaznak: nagyobb csomagolásban kevesebb terméket kínálnak, vagy vastagabb falú dobozt és megemelt aljú üveget használnak. A stratégia azért hatékony, mert az 5–7 százalékos mennyiségcsökkenés általában észrevétlen marad. Egyes vállalatok ráadásul „új receptúrát” vagy „javított minőséget” hirdetnek, miközben a mennyiség csökkenésére egyáltalán nem hívják fel a figyelmet.
A termelési költségek emelkedése áll a háttérben
A jelenség hátterében a termelési költségek emelkedése áll. Az európai kiskereskedelmi szövetség főigazgatója szerint a gyártók egy része a kiszerelés csökkentésével próbálja elkerülni a nyílt áremelést. A szervezet versenyképességi igazgatója hozzátette, hogy az energia, az alapanyagok és a feldolgozás drágulása végiggyűrűzik az egész ellátási láncon. Az EU-ban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 2021 és 2025 között mintegy 33 százalékkal nőtt.
Uniós szabályozás helyett tagállami lépések
Kifejezetten a zsugorinflációt célzó, uniós szintű jogszabály egyelőre nem létezik. A hatályos szabályozás ugyan előírja a nettó mennyiség feltüntetését a csomagoláson, valamint az egységár kijelzését a polcokon, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv pedig tiltja a fogyasztók megtévesztését. Az Európai Parlament Belső Piaci Bizottsága 2025 júliusában tartott meghallgatást a témában, az Európai Bizottság azonban elegendőnek ítélte a jelenlegi kereteket.
Több tagállam ugyanakkor saját hatáskörben vezetett be szabályozást. Franciaországban 2024 júliusa óta a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek két hónapon keresztül jelezniük kell, ha egy termék kiszerelése csökkent, miközben az egységára emelkedett; a mulasztásért akár 15 ezer eurós bírság is kiszabható. Ausztriában 2026 áprilisától lépett életbe hasonló tájékoztatási kötelezettség legalább 3 százalékos egységár-emelkedés esetén. Románia 2024-ben tette kötelezővé a vásárlók értesítését, Belgiumban pedig tárgyaltak a szigorításról, de végül nem fogadtak el konkrét jogszabályt. Olaszország ellen a Bizottság 2025 márciusában kötelezettségszegési eljárást indított, mivel a csomagoláson kötelezően előírt figyelmeztető címkéket kereskedelmi akadálynak minősítette, és helyettük a polcokon elhelyezett tájékoztatást javasolta.
Megosztott szakértői vélemények
A kérdés megítélésében a szakértők megosztottak. Egy belga ügyvédi iroda munkatársa szerint egységes uniós szabályozásra lenne szükség, mivel az eltérő nemzeti előírások feleslegesen nehezítik a több országban jelen lévő gyártók dolgát. Az európai kiskereskedelmi szövetség ezzel szemben úgy véli, a meglévő jogszabályok teljesen elegendőek, az újabb szabályozási rétegek pedig csak plusz adminisztratív terheket és költségeket rónának a kereskedőkre anélkül, hogy érdemben javítanák a fogyasztók helyzetét.
