Ennyi évesen hagyják el a családi fészket a magyarok: a kedvezményes hitelek hozhatnak áttörést a lakáspiacon
Az Európai Unióban átlagosan 26,3 évesen költöztek el a fiatalok a szülői házból a legfrissebb adatok szerint. A statisztika alapján a magyarok az átlagnál valamivel tovább maradnak a szülőkkel, de így sem közelítik meg a dél-európai országok értékeit, ahol nem ritka a 30 év feletti életkor. Az elmúlt években nem történt nagy elmozdulás az átlagos elköltözés idejében, ugyanakkor érdemes megvizsgálni ennek kapcsolatát a fiatalok foglalkoztatottsági rátájával.
Egy ország ingatlanpiacára jelentős hatással lehet, hány éves korban költöznek el a fiatalok a szülői házból, ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a kereslet és kínálat alakulását. Európában viszonylag széles skálán szóródik az átlagos elköltözés ideje a finn 21,3 év és a horvát 31,5 év között, vagyis egy átlagos horvát fiatal tíz évvel tovább marad a szülői házban, mint finn társa.
A kontinensen élesen kirajzolódik egy észak-déli különbség: a skandináv országokban költöznek el a legfiatalabb korban, ezzel szemben Dél-Európában egyaránt 30 év felett van az érték. A különbségek hátterében a gazdasági körülmények mellett társadalmi és kulturális tényezők is állhatnak, így a munkavállalási lehetőségek, a lakhatás költségei és a többgenerációs együttélés jellemzői.
Magyarországon tavaly átlagosan 27,3 évesen hagyták el a fiatalok a családi otthont önálló háztartásba költözve, ami az európai középmezőnynek felelt meg. Az elmúlt években szűk sávban mozgott ez az érték, utoljára 2021-ben volt a mostaninál magasabb. Húsz évvel ezelőtt 27,8 év volt az átlagos életkor, amikor a magyar fiatalok elhagyták a szülői házat.
A szakértők szerint erős társadalmi és kulturális tényezők befolyásolják a fiatalok önállósodását. A magyar lakáspiacon az elmúlt években végbement jelentős áremelkedés sem nehezítette meg annyira a lakáshoz jutást, hogy érdemben megemelje az elköltözés átlagos életkorát.
A 2025-ös adatokban még alig volt érezhető az Otthon Start Program hatása, de a nemrég bejelentett Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel célzottabban fókuszál a 18 és 41 év közötti fiatalok lakáshoz segítésére, ami hosszabb távon korábbi önállósodásra ösztönözheti a huszonéveseket.
Nemek szerint vizsgálva a magyar férfiak 2025-ben átlagosan 28,5 évesen költöztek el a szülői házból, ami emelkedést jelentett az egy évvel korábbi 28,3 évhez képest. A nők esetében 26,2 év volt ugyanez az érték a 2024-es 25,9 év után, ami 2020 óta a legmagasabb szintet jelenti. Mivel egy átlagos párkapcsolatban még mindig a férfi az idősebb, nagyrészt ennek tudható be, hogy a férfiak később költöznek el saját háztartást alapítva.
A 20 és 29 év közötti fiatalok foglalkoztatottsági rátáját vizsgálva összefüggések fedezhetők fel az észak-déli európai mintázattal. Olaszországban, ahol az egyik legmagasabb az elköltözés életkora, az egész EU-ban a legalacsonyabb, mindössze 47,6 százalék a fiatalok foglalkoztatottsága. Ezzel szemben Izlandon és Hollandiában 84-85 százalék körül van ez az érték, a norvégok és dánok esetében pedig az európai átlagnál magasabb, 75-76 százalék körüli.
Európában átlagosan 65,5 százalék a huszonévesek foglalkoztatottsági aránya, vagyis a fiatalok mintegy kétharmadának van állása. Magyarországon a 64,8 százalékos érték nem számít kirívóan alacsonynak, az uniós átlag közelében van. A huszonéves férfiak 68,1 százaléka rendelkezett itthon munkahellyel, míg a nők esetében ugyanez az arány 61,4 százalék volt.
A következő években Magyarországon a kedvezményes hitellehetőségek sorsa, illetve a huszonévesek foglalkoztatási rátája lehet hatással a lakáspiaci aktivitásra ebben a szegmensben. A fiataloknak új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos hitelt biztosító Wekerle Plusz Program, illetve az újrainduló államilag támogatott lakástakarék program kellő alapot adhat ahhoz, hogy a minél előbbi elköltözés felé terelje a fiatalokat, hiszen a 3 százalékos fix kamat mellett az önerő is alacsonyabb, mint egy piaci hitel esetében. Ez pedig azt jelentheti, hogy sokaknak jobban megérheti a saját lakás törlesztőrészletét fizetni az albérlet helyett, illetve a 20 százalékos induló saját erőt is könnyebben megtakarítják.
