Kvízidéző: hogyan vezetett az út 1956-hoz?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire minden évben megemlékezünk, de a forradalom nem előzmények nélkül tört ki. A sztálinista diktatúra, a politikai elnyomás, a választási visszaélések és a mindennapokat átszövő félelem egyre nagyobb feszültséget keltett a magyar társadalomban.
A keleti blokk más országaiban zajló események szintén erősítették a változás reményét, miközben a diákok követelései már egyértelműen jelezték, hogy sokan alapvető politikai és társadalmi átalakulást akarnak. A forradalom közvetlen előzményeinek felidézéséhez tíz kérdéses kvíz kínál lehetőséget a történelmi tudás próbára tételére.
Kiépítette a diktatúrát, választási csalás, szalámitaktika
A kérdések között szerepel, ki volt 1945-től 1956-ig az a politikus, aki kiépítette a sztálinista, totalitárius diktatúrát Magyarországon. A lehetséges válaszok: Kádár János, Rákosi Mátyás, Horthy Miklós és Nagy Imre.
Szintén szerepel az 1947-es országgyűlési választás, amely „kékcédulás” választásként híresült el. A kérdés arra irányul, mik voltak a kék cédulák: a Magyar Függetlenségi Párt által vitatott eredmény miatt megsemmisített szavazatok, az új pártok indulásához szükséges ajánló szelvények, a lakóhelytől távoli szavazást lehetővé tevő ideiglenes választói névjegyzékivonat, amely csalásra is lehetőséget adott, vagy az az értesítőlevél, amely visszavonta a jobboldali szervezetek tagjainak választójogát.
A kvíz kitér arra is, milyen taktikának nevezték a Magyar Kommunista Párt stratégiáját gyors hatalomra kerülése érdekében. A köznyelvi elnevezés lényege az ellenfelek megosztása, meggyengítése és részenkénti megsemmisítése volt; a válaszok között szalámitaktika, rétestaktika, bejglitaktika és szalonnataktika szerepel.
ÁVH, félelem és kolhoz
Egy kérdés az ÁVH rövidítésének feloldására kérdez: Állampolgári Végrehajtó Honvédség, Általános Vizsgálati Helyőrség, Államvédelmi Hatóság vagy Állami Vallató Hivatal. Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, melyik kifejezés utal az ÁVH-tól való rettegésre, amelyet a lakosság a forradalom előtti időszakban átélt: csengőfrász, neszfóbia, koppiszony vagy éjszorongás.
A kolhoz fogalmát is feleleveníti a kvíz. A válaszlehetőségek: előre meghatározott politikai célt szolgáló, manipulált vagy koholt vádakra épülő eljárás; bírósági ítélet nélküli hatósági fogva tartás; a Szovjetunió mezőgazdaságának tipikus termelőszövetkezeti formája; illetve a háború utáni közigazgatási és munkahelyi elbocsátásokhoz kapcsolódó eljárás, amely politikai tisztogatásokra is alkalmat adott.
Szovjet jelkép, április 4. és a poznańi felkelés
A kérdéssor arra is kíváncsi, melyik a Szovjetunió egyik legismertebb jelképe a mai napig. A válaszok: a piros és fehér csíkos, „árpádsávos” zászló, az ötágú vörös csillag, a hatágú sárga csillag és a horogkereszt.
Szerepel az a kérdés is, melyik napon ünnepelték Magyarország felszabadításának napját vagy a felszabadulás ünnepét a szovjet megszállás alatt: június 16-án, február 25-én, november 4-én vagy április 4-én.
A kvíz arra is rákérdez, hol tört ki 1956 júniusának végén munkásfelkelés, amelyet ugyan levertek, de mégis reményt adott a magyar lakosságnak is a változásra. A lehetőségek: a romániai, temesvári tiltakozások országos felkeléssé nőttek; a lengyelországi Poznańban a rossz munkakörülmények és az alacsony bérek miatt; keletnémet tüntetések törtek ki először Berlinben, majd átterjedtek az egész országra; Csehszlovákiában a diáktüntetésnek indult munkásfelkelés Prágában.
A diákok tizenhat pontja
Az utolsó kérdés a magyar diákok követeléseihez kapcsolódik, amelyeket 1956. október 23-i, a lengyel nép iránti szolidaritást kifejező demonstrációjukra dolgoztak ki. A kérdés azt firtatja, mit nem tartalmazott a diákok tizenhat pontja: azt, hogy a katonaság esküdjön meg az alkotmányra, és a magyar katonákat ne vigyék külföldre; új, nemzeti jellegű címert és a Sztálin-szobor eltávolítását; a teljes vélemény- és szólásszabadság követelését; vagy a szovjet csapatok kivonását.
