Egyetlen TikTok-videó indította el a franciaországi zavargásokat – felmerült a közösségi média korlátozása
A megélhetési költségek növekedése és a közszolgáltatások romló állapota miatt Franciaországban kirobbant, majd október 17-én súlyos erőszakba torkolló tüntetések hátterében nemcsak a közösségi média mozgósító ereje, hanem külföldi dezinformációs hálózatok feltételezett beavatkozása is áll. A zavargások ismét felerősítették a vitát a közösségi platformok korlátozásának politikai és jogi dilemmáiról.
Az október 17-i demonstrációk során több mint ötszáz rendőr, csendőr és tűzoltó sérült meg, emellett mintegy ezerötszáz üzlet és több történelmi emlékhely is megrongálódott. A tömeges megmozdulások kiindulópontja meglepő módon egy Haitin élő, jellemzően futballal foglalkozó TikTok-influenszerhez vezethető vissza.
A „v2.95” álnevet használó fiatal férfi még szeptember elején tette közzé azt a videót, amelyben a drasztikusan emelkedő üzemanyagárak elleni tiltakozásra szólította fel a Z generációt, egyenesen október 17-ét jelölve meg a tüntetések napjaként. A felhívás futótűzként terjedt az interneten, a TikTokon és az X-en napok alatt több millió megtekintést érve el. Bár a tartalomgyártó később ellentmondásosan nyilatkozott saját szerepéről – hol elhatárolódott a megmozdulásoktól, hol támogatásáról biztosította azokat –, elemzők szerint ez csupán a nézettség maximalizálását célzó tudatos stratégia volt.
A közösségi média nemcsak a kezdeti mozgósításban játszott döntő szerepet, hanem a folyamatos szervezésben is: a résztvevők a Telegramot, a Snapchatet és az Instagramot használták a gyülekezők koordinálására, a rendőri mozgások nyomon követésére, sőt lenyomozhatatlan fizetési megoldások segítségével pirotechnikai eszközöket is beszereztek.
A történtek hatására a francia politikában újra napirendre került a közösségi oldalak ideiglenes blokkolásának kérdése. Gabriel Attal, Emmanuel Macron pártjának parlamenti frakcióvezetője azt javasolta, hogy a zavargások által érintett területeken korlátozzák a platformok elérését, mivel azok megkönnyítik a szerveződést, és mintakövető magatartásra ösztönzik a fiatalokat. Bár hasonló lépésre 2024-ben már volt példa a tengerentúli Új-Kaledóniában, a szakértők rámutattak, hogy Franciaországban a mobilszolgáltatók nagy száma és a szigorú európai uniós digitális szabályozás miatt ez sokkal nehezebben kivitelezhető, ráadásul súlyos demokratikus aggályokat is felvetne.
A franciaországi zavargások már az utazási keresletben is éreztethetik a hatásukat, sok turista elkerüli az országot. Az eseményeket tovább bonyolítja, hogy az októberi káoszt a gyanú szerint külföldi dezinformációs hálózatok is igyekeztek a saját javukra fordítani. A francia hatóságok szerint az orosz „Matrjoska” hálózat álhíreket terjesztett – például meggyilkolt tanárokról és a zavargások kormányzati finanszírozásáról –, hogy Franciaországot összeomló államként mutassa be. Mindemellett felmerült annak a gyanúja is, hogy iráni ügynökök radikális csoportokon keresztül szították a feszültséget és fizettek a zavargóknak, amit a palesztin zászlók feltűnő utcai jelenléte is jelezhet. Az uniós hatóságok jelenleg is vizsgálják a külföldi beavatkozás és a hibrid műveletek hátterét.
