Mészáros és Csányi a történelem leggazdagabb magyarjaihoz képest
A világ leggazdagabb embereinek vagyona olyan nagyságrendű, hogy az összehasonlításhoz kézenfekvőnek tűnik elővenni a történelem nagy uralkodóit. Egy császár kincstára és egy technológiai milliárdos részvénycsomagja között azonban jóval nagyobb a különbség annál, amit egy inflációs kalkulátor eltüntethet.
A Forbes 2026 szeptemberében megjelent amerikai gazdaglistája Elon Musk vagyonát 908 milliárd dollárra becsülte. Jeff Bezos 378 milliárddal, Larry Page 278 milliárddal szerepelt az összeállításban, amely a szeptember 4-i részvényárfolyamokat használta. Ezek egy meghatározott napra vonatkozó vagyonbecslések, nem bankszámlán heverő készpénzösszegek.
John D. Rockefeller 1913-as vagyonát mintegy 900 millió dollárra teszik. Ha kizárólag az amerikai fogyasztói árak változását vesszük figyelembe, az összeg 2026 augusztusának árszintjén körülbelül 30 milliárd dollárnak felel meg. A gazdaság méretéhez viszonyítva egészen más kép rajzolódik ki: az Egyesült Államok éves gazdasági teljesítménye 1913-ban mintegy 39,5 milliárd dollár volt, Rockefeller vagyona ennek hozzávetőleg 2,3 százalékával ért fel. Ha ugyanezt az arányt a 2025-ös 30 762 milliárd dolláros amerikai GDP-re vetítjük, nagyjából 700 milliárd dollárt kapunk, ami már a mai világ leggazdagabb emberének nagyságrendje.
Augustus és Mansa Musa vagyona
Augustus neve mellett gyakran szerepel 4,6 billió dollár. A szám egy 2015-ös összeállításból ismert: Ian Morris, a Stanford történésze olyan becslést ismertetett, amely szerint a császár személyes vagyona egy időben a birodalom éves gazdasági teljesítményének ötödével lehetett egyenértékű. A Res Gestae szerint Augustus összesen 150 millió sestertiusszal segítette az államkincstárt, a katonai kincstárba pedig további 170 milliót fizetett saját vagyonából.
A mali uralkodó, Mansa Musa 1324-ben indult mekkai zarándoklatra, és útja közben Kairóban is megjelent. A kíséretével érkező arany mennyisége felborította a helyi aranypiacot. Az 1375-ös katalán atlasz már aranyrögöt tartó uralkodóként ábrázolta Musát, gazdagságának számszerűsítése azonban gyakorlatilag lehetetlen.
Jakob Fugger augsburgi kereskedő és bankár több mint félmillió guldent biztosított ahhoz, hogy a választófejedelmek 1519-ben a későbbi V. Károlyt támogassák a német királyválasztáson. Az 1527-es leltárban a személyes kiadások levonása után hozzá rendelt vagyonrész mintegy 668 ezer gulden volt.
Mészáros és Csányi a magyar történelmi vagyonokhoz képest
A 100 leggazdagabb magyar 2026-os összeállítása Mészáros Lőrinc vagyonát 1604 milliárd, Csányi Sándorét 935 milliárd, Felcsuti Zsoltét 594 milliárd forintra becsülte. A százfős mezőnybe 20 milliárddal lehetett bekerülni.
Danyi Pál 2019-es ártörténeti számítása kínál összevetési alapot. Az áralapú eredményeket a KSH fogyasztóiár-indexeivel 2026 augusztusának árszintjére frissítve Mészáros és Csányi a felsorolt történelmi vagyonok fölé kerül. Széchenyi a mai százas lista küszöbét sem érné el, Weiss Manfréd és az Esterházy-hitbizomány pedig Felcsuti Zsolt vagyonának nagyságrendjében jelenne meg. Danyi béralapú számítása ugyanakkor Weissnél 1320, az Esterházy-hitbizománynál 1205 milliárd 2019-es forintot adott.
Széchenyi István 1825-ben birtokainak egyéni jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság létrehozására. Az alapítólevél ezt 60 ezer konvenciós forintban rögzítette. A gróf a tőkét magánál tarthatta, annak évi 6 százalékos kamatát, 3600 forintot vállalt befizetni. Az Akadémia kezdeti időszakában a fizetést kapó, Pest-Budán élő rendes tagok évi 500, a vidékiek 300 forintot kaptak, így Széchenyi éves hozzájárulása több tudós teljes évi javadalmazásával ért fel.
Fónagy Zoltán Magyar Tudományban megjelent tanulmánya szerint Széchenyi Pest-Buda fejlődésében bízva telkeket vásárolt, és a Lipótvárosban bérházat építtetett. A cenki kastély felújításánál személyesen foglalkozott a költségekkel, egyes munkákhoz több ajánlatot is kért.
Az ellenőrizhető adatok alapján a mai legnagyobb magánvagyonokat nem lehet egyszerűen az infláció melléktermékének tekinteni. Egy császárnál az uralkodói rendelkezési jog, egy nagybirtokosnál a kötött öröklési rendszer, egy iparmágnásnál a családi és vállalati tulajdon elhatárolása változtatja meg az összehasonlítást.
