Dráma a somogyi erdőkben: szomjaznak a vadak, elképesztő dologra kényszerültek a vadászok
A hónapokon át tartó forróság és a csapadékhiány nemcsak a mezőgazdaságot viselte meg: a somogyi erdők vadállományának életét is alaposan átírta. A természetes vízforrások megfogyatkoztak, ezért a vadgazdálkodóknak idén már rendszeresen mesterségesen kellett vizet biztosítaniuk az állatoknak. A szárazság a szarvasok mozgásán, kondícióján és az agancs fejlődésén is érezteti a hatását.
Dr. Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy vármegyei Területi Szervezetének titkára elmondta, hogy a vadgazdálkodók számára idén új, korábban nem tapasztalt nagyságrendű feladat lett a területek vízellátása. A vadászterületekre júniustól egészen az ősz elejéig folyamatosan kellett vizet kijuttatni. Volt, ahol lajtos kocsival, máshol tartályos megoldással pótolták a hiányzó vizet. Ez nemcsak plusz munkát, hanem jelentős többletköltséget is jelentett a vadgazdálkodóknak.
A probléma azért különösen komoly, mert a víz nemcsak a vadászható nagyvad számára fontos. A vaditatás a teljes erdei élővilágnak segítséget jelenthet: a vadgazdálkodási beavatkozások a védett és fokozottan védett fajok, így emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek túlélési esélyeit is javíthatják.
A vadak is ott jelennek meg, ahol még van víz
A tartós szárazság közben az állatok megszokott mozgása is megváltozott. Kemenszky Péter szerint a nagyvad kiszámíthatatlanabbá vált, és olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem volt jellemző a jelenléte. Ennek egyszerű oka van: az állatok követik a vizet. Ahol még maradt természetes vízforrás, tó vagy folyóvíz, oda nagyobb számban koncentrálódhatnak. Ez azonban a mezőgazdasági területeken is problémát okozhat, hiszen a korábban nem érintett gazdálkodási területeken is hirtelen megjelenhetnek a vadkárok.
Az idei szeptemberi szarvasbőgés idején szintén jól látszott a szárazság hatása. A gímszarvasok egy része a korábban megszokott bőgőhelyek helyett a megmaradt tavak és folyóvizek környékét választotta. Vagyis a vízhiány nemcsak az állatok ivóvízhez jutását nehezítette meg, hanem a természetes viselkedésüket és mozgásukat is befolyásolta.
A szakember szerint a száraz nyárnak az idei szarvasállomány kondícióján és a trófeák minőségén is lehetnek látható következményei. A vadászok olyan tapasztalatokról is beszámoltak, hogy az agancsfelrakás, illetve az agancstömeg gyengébbnek tűnik a korábbi évekhez képest. Ez egyelőre az idei szezon tapasztalata, amelyet a vadgazdálkodók figyelemmel követnek, de jól mutatja, hogy a hónapokon át tartó csapadékhiány nem áll meg az erdő talajánál: az állatok viselkedésére és állapotára is hatással van.
Új vaditatókra van szükség
A Vadászkamara a kialakult helyzetre reagálva egy mobil, műanyag vaditató vályút is fejlesztett. A tervek szerint ezt a jövő évi vadgazdálkodási pályázatok után a vadásztársaságok kedvező áron, minimális önerővel szerezhetik majd be. Az idei tapasztalatok alapján ugyanis az egyenletes vízellátás a vadgazdálkodásban hosszabb távon is fontos kérdéssé válhat.
A somogyi szakemberek szerint a természetes vízforrások állapota és a vadak mozgása miatt a vízpótlás már nem egyszerűen rendkívüli feladat: az idei szárazság megmutatta, milyen komoly szerepe lehet a mesterséges vízellátásnak az erdei élővilág megóvásában.
