Akár napi 18 ezer forintot is fizetnek a szüreti idénymunkáért, mégsem találnak elég embert
Évről évre nehezebb elegendő munkaerőt találni a hazai gyümölcsösökbe és zöldségtermesztésbe, és az idei szezon sem hozott fordulatot. A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői szerint a hazai munkaerőpiaci tartalék gyakorlatilag elfogyott, ezért a szektor egyre inkább külföldről érkező munkavállalókra támaszkodik.
Hiába a jelentős fagykárok, amelyek miatt számottevően csökkent a gyümölcstermesztés munkaerőigénye, a munkaerő-ellátás ebben a szezonban is ugyanakkora gondot jelentett, mint a korábbi években. A FruitVeB elnöke szerint különösen nehéz munkaerőt találni azokban a térségekben, ahol az erőteljes iparosodás vagy a vendéglátóipar-turizmus elszívja a potenciális munkásokat, így Debrecen környékén és a Balaton térségében, de hasonló okokból nehéz a helyzet Budapest agglomerációjában és Nyugat-Magyarországon is, ahonnan sokan Ausztriába járnak át dolgozni.
Száz ezer főt foglalkoztat az ágazat
A zöldség-gyümölcs szektor a termelésben, a posztharvesztban és a feldolgozóiparban körülbelül 100 ezer fő főállású foglalkoztatottnak megfelelő munkaerőnek ad munkát, amivel az agrárium munkaerőlekötésének 20–25 százalékát adja. Az ágazatnak állandó és idénymunkásokra is szüksége van, a munkaerőhiány pedig 10–15 éve fennálló probléma, amely az elmúlt években sem javult.
A szektor folyamatosan reagál a helyzetre: a termelési szerkezet átalakításával, a frisspiaci termelés helyett a feldolgozóipari alapanyag termelése felé fordulva, gépesítéssel és automatizálással. Ezek a megoldások azonban már nem elegendőek, és a béremelés sem feltétlenül jelentene megoldást, mivel nehéz és kényelmetlen fizikai munkáról van szó, ami nem vonzó a hazai munkaerő számára.
Mennyit lehet keresni a szüreti munkával
A bérezésben elsősorban földrajzi eltérések vannak: az északkeleti országrészben körülbelül 12–14 ezer forint körül van a nettó napi bér, az ország középső és nyugati részein viszont 2025-ben már napi nettó 15–18 ezer forint volt a jellemző. A bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800–2000 forintos órabér esetén a termelőnek 2700–3000 forintos óránkénti költséget jelent.
A munka jellegéből eredően a bérben nagy különbségek nincsenek, ugyanakkor vannak jobban fizető munkakörök, például a hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, a magas áruértékű termékek szedése, valamint a nagyobb szakértelmet igénylő munkák, például a gyümölcsfák metszése. Jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség, ahol a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szedők jutnak nagyobb jövedelemhez.
A külföldi munkaerő biztosítja a versenyképes működést
A zöldség-gyümölcs ágazatban 90 százalékban hazai munkaerő dolgozik, mintegy 6-7 százalék az EU-n belüli külföldi, 3-4 százalék pedig a harmadik országbeli, elsősorban ázsiai országokból érkező munkavállalók aránya. A szakma szerint a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300–500 ezer munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerőpiacról, ezért a külföldi munkaerő jelenti az egyetlen megbízható és hatékony munkaerőforrást, ami még biztosítja a versenyképes működést.
