Tízmilliárdokat utalt vissza az állam a magyaroknak: sokan nem nyugdíjra kérik a pénzt
Közel 43 milliárd forint személyi jövedelemadót utalt vissza az idei első félévben a pénztártagoknak az adóhatóság a 2025-ös befizetések után. Az összeg hárommilliárd forinttal magasabb a tavalyinál, az elmúlt öt évben pedig már több mint 172 milliárd forintnyi adó-visszatérítés érkezett az önkéntes nyugdíj és egészségpénztárak tagjaihoz.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó nyugdíj- és egészségpénztárak tagjai idén közel 43 milliárd forint személyi jövedelemadót kaptak vissza a 2025-ben befizetett tagdíjak után. Ez hárommilliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Öt év alatt összesen már több mint 172 milliárd forint került vissza ilyen formában a pénztártagokhoz.
Az állam az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket 20 százalékos szja-visszatérítéssel támogatja, amelynek éves felső határa 150 ezer forint. A tényleges visszatérítés azonban ennél alacsonyabb arányt mutat: az idei adatok alapján a visszautalt összeg a pénztárak összesített tagdíjbevételének alig több mint 16 százalékát tette ki. Ez nemcsak az elméleti 20 százalékos maximumtól marad el, hanem a korábbi években jellemző, 17 százalék feletti átlagos aránytól is.
Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a korábbiaknál többen részesültek szja-kedvezményben vagy szja-mentességben. Vagyis hiába fizet valaki pénztári tagdíjat, ha nincs elegendő befizetett személyi jövedelemadója, amelyből a visszatérítést igénybe tudná venni.
Az adatokból egy másik tendencia is kirajzolódik: azok közül, akik egyszerre tagjai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárnak, egyre többen az egészségpénztári számlájukra kérik az adó-visszatérítést. Miközben tavaly az összesített pénztári tagdíjbevételeknek csak körülbelül egyharmada érkezett az egészségpénztárakhoz, az adó-visszatérítésekből már 19,9 milliárd forint, vagyis csaknem a fele landolt ezeknél a kasszáknál.
Ennek érthető oka lehet, hogy az egészségpénztári megtakarításokat rövid távon is fel lehet használni. A pénztártagok többek között gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra, valamint bizonyos feltételek mellett iskolakezdési kiadásokra és lakáshitel-törlesztésre is fordíthatják a pénzt.
Kravalik Gábor szerint ugyanakkor érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításokra is. Az ÖPOSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az elmúlt időszakban infláció feletti hozamokat értek el, miközben a költségeik is alacsonyak. Számítása szerint ha a nyugdíjpénztárakhoz az idei évben az egész szektorra jellemző, 16 százalék feletti aránynak megfelelő szja-visszatérítés érkezett volna, akkor mintegy 4 milliárd forinttal több pénz gyarapíthatta volna a tagok nyugdíjcélú vagyonát.
A számok alapján tehát miközben egyre több pénz kerül vissza az államtól a pénztártagokhoz, a megtakarítók számára továbbra is fontos kérdés, hogy ezt az összeget rövid távon használják fel, vagy a nyugdíjas éveikre teszik félre.
